2023. január 18., szerda

Szabó Ádám: Infralámpa

És akkor elvittem neked az infralámpát. 
Délelőtt volt és talán vasárnap, 
mert a szüleid otthon voltak, 
úgy nyitottak ajtót, mintha ebédre jöttem volna, 
pedig nem, s ez rajtuk is látszott, 
különben nem tettették volna annyira 
a meg nem lepetést. 
Bevezettek a nappaliba, és eszembe jutott, 
amikor először találkoztam velük, 
vagyis csak anyáddal (apád vajon hol lehetett?), 
ugyanabban a lakásban, évekkel azelőtt, 
de akkor te is ott voltál, 
ami nem elenyésző különbség. 
Bort töltöttek, beszélgetést kezdeményeztek, 
és próbálták oldani saját kínos helyzetüket. 
Az enyémet nem kellett, mert maga a tény, 
hogy elvihettem az infralámpát, 
holott lelkemre kötötted, hogy ne tegyem, 
és előre tudtam, hogy le fogsz tolni érte, 
(ami meg is történt, amikor felhívtál, 
miután a szüleid felhívtak, hogy 
letoljanak a kínos helyzetért) 
maga a tény töltött el elégtétellel, 
mint aki mindenért bosszút állt, 
rossz tett helyébe jót tett, 
infralámpát vitt a náthás feleségnek, 
aki már mással él.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése