" És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek."
Lukács 16,28
Az Ige még nem az üdvösségről és kárhozatról beszél, hanem az Ábrahám kebeléről és a pokolról. Egyik sem hely, hanem állapot. Valaki kérdezte: hol fér el annyi ember az üdvösségben és kárhozatban? Olyan, mintha azt kérdeznénk: a boldogságban hogy fér el annyi ember? A boldogság sem hely, hanem állapot, ott mindenki elfér. Az elkeseredésben hogy fér el annyi ember? Mennyi ember van benne, még te is elfértél ott. Nekünk a gondolataink, fogalmaink egészen mások. Azt gondoljuk, a föld és a nap fölött van Isten országa. Erre mondták az űrhajósok, ott voltunk, nincs ott semmi. Ha azt mondja az Ige, hogy fent, az állapotot jelent, nem teret. Ülhetsz ugyanazon a széken, és majdnem elrepülsz a boldogságtól, vagy lehetsz mélyen benne az elkeseredésben. A hitoktatás sok mindent anyagszerűen magyaráz. Gyerekkoromban azt hittem, mélyen le kell ásni, ott van egy nagy tűz, az a pokol. A csillagok fölött pedig a mennyország található. Isten országa nem hely, hanem szeretet, öröm. Egy lépés, és benn e lehetsz abban a boldogságban, amire vágytál. "Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm" (Rm 14,17). Jézus vére és áldozata által leszek igazzá. Ezt követi a békesség és az öröm. Egy olyan egészen új állapot, amit eddig el sem tudtál képzelni, hogy létezik. Erre mondja az Ige, hogy köztünk és köztük nagy közbevetés van. Óriási szakadék, amin nem lehet átjutni. Talán többekben felmerül a kérdés, hogy jutok én oda?!
Forrás: részlet Trausch Liza "... beszéded megelevenít ..." - Áhítatok minden napra című könyvéből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése