mikor elindultam én,
a folyókról mit se tudtam,
víz-szennyező mocsarakról,
pohár vízről szomjú szájon,
mindent nyelő tengerárról;
de tudtam a nagy hegyekről,
buzogtattak magasságból,
hasadt szikláik közül.
Most a folyót ismerem,
s a zsombékot és a berket,
ázó rétet, partokat,
helyet vályúban, pohárban,
s a tengert is láttam olykor.
Ó én zaklatott bolyongó,
forrásomra gondolok
és buzgón emlékezem ,
szinte szikla-nyomta habbal,
mint bolygásom kezdetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése