Egyedül vagyok, úgy szeretem. A sötétben,
valaki névtelent keresek.
Ha a hangom egyesül az Igével,
és majd együtt szövik
a zenét...
Ha a hangok
ragaszkodnak egymáshoz...
Találkozom a tárgyakkal,
ujjheggyel megérintem azokat.
A kezünk nem olyan mint az iránytű.
Egyedül vagyok, így szeretem.
Már nem elég a dolgok változó megformálása.
Éppen csak ujjheggyel érintve azokat,
valaki névtelent keresek. Magamnak.
Ő hív engem.
Dabi István fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése