„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!”
(Máté 7:1)
Kedves szülő! Gyermeked lelkét összetörheted azzal, ha azt hangsúlyozod, mit csinál rosszul ahelyett, hogy arról beszélnél, amit jól csinál. Kedves gyülekezeti tag! Lelkipásztorodat elcsüggesztheted bírálgatással, vagy bátoríthatod, amíg kiteljesedik abban a szolgálatban, amire Isten elhívta. Miért választjuk inkább a kritikát a biztatás helyett? Mert könnyebb rámutatni mások hibáira, mint elbánni a saját hibáinkkal! Amíg az ő gyarlóságaikkal foglalkozunk, magunkat jobbnak érezzük. Jézus azonban nem engedi, hogy ilyen könnyen megússzuk: „hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! – mikor a magad szemében ott a gerenda. Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” (Máté 7:4–5). Gondolj most arra a személyre, csoportra vagy szervezetre, akiket legtöbbször szoktál bírálni, és arra, ki előtt kritizálod őket. Próbálsz nagyobbnak tűnni mások szemében? Régi, be nem gyógyult sebeket és megoldatlan gondokat hordozol, és ezek miatti haragodat kiárasztod bárkire, aki az utadba kerül? Jézus azt mondta: „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.” (Máté 12:34–37). Mi a megoldás? Imádkozz így: „Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kősziklám és megváltóm!” (Zsoltárok 19:15).
Forrás: maiige.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése