2018. november 11., vasárnap

Szabolcsi Erzsébet: Hazavágyó



Lépteim hegyek 
óvták, lombok kísérték. 
Ma pusztán megyek.

*



Nézem a mezőt. 
Lelki szemeim előtt 
hegyek vonulnak.

*



Fenyőillatban 
rég elvesztett hegytetők 
varázsa dereng.

*



Egy fodros felhő, 
haj, éppolyan, mint régi 
otthonom hegye!

*



Ugyanaz a hold 
ragyog itt is. Miért szebb 
az otthoni éj?

*



Messze kerültem. 
Régi csúcsok titkait 
őrzik álmaim.

*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése