szeretkeznek? Gyönyörűek, mint a táncosok,
egymásra csúsznak, mint a korcsolyázók
a jégen, ujjaik összekulcsolva
egymás testében, arcuk vörös,
mint a bifsztek, mint a bor, nedvesek, mint
születéskor a gyermek, kit anyja
elhagy. Hogyan érnek el az elmenésig,
Istenig való elmenésig, a nyugodt vízig úgy, hogy
nem szeretik azt,
aki velük jött, a fény
lassan emelkedik, mint eggyévált
bőrük párája? Ezek az igazi hívők,
a puristák, a profik, akik nem hisznek
az álmessiásban,
abban, hogy szeresd a papot Isten helyett. Nem keverik
össze a szeretőt saját gyönyörükkel,
olyanok, mint a hosszútávfutók, tudják, hogy
egyedül vannak az út felszínével, a hideg, a szél,
ahogy lábuk a cipőbe illik, a szívük, az ereik
egészsége – csak alkotóelem, mint a partner az ágyban,
és nem az igazság, mely az egyedüli test a világegyetemben
saját legjobb ideje ellenében.
Gyukics Gábor fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése