KERESZTREFESZÍTÉS
Most a kezébe verték a szeget
S a Vak, ki látott, csak állt ott
s remegett.
A vas roszogva verte át a csontot.
A Béna járt, s hogy elindult Feléje,
szívébe megbotlott.
A délutánban egy virág sikoltott.
S ki Néma volt, most szájaszélét
harapta
S habos nyálát készült a hóhér
arcába köpni.
Készült. – De nem mozdult senki.
Hát lenyelte. S visszaállt helyére.
Mindenki ott állt a helyén.
Legyek dongtak arcán és szemén.
Már kezdődött zsibbadt érzékei éje.
S hogy lábát is átszögezték,
Többé egy lépést sem tett senki
Feléje.
CONSUMMATUM EST
Eggyek már, a kereszt és a test.
Úgy fonódik rá a durva fára,
Mit vére lep s a pára,
Hogy eltorzul zsenge álla.
S válla
Lekornyul. Dúlt izma elernyed.
S két, kifacsart keze, úgy ugrik
hátra,
Mintha engedne az atyai szigor
S e percben nőne ki a szárnya!
Azt hinnéd vége.
Pedig csak a kezdet.
LEVÉTEL
Meg se mosták. Gyors ruhába tették.
Bár ott állt száz font mirrha, aloé.
S ott állt József Arimáth.
Látták sírni Máriát, ki siratta Fiát.
Gyors gyolcsba göngyölték a testét.
Közben sírtak. Szótlan remegtek.
S fölváltva lestek a közelgő estre
S a véres keresztre …
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése