koromban magamra aggattam mindazt, aminek
bennem kellett volna lenni. Csak ma láttam be;
az ember sokszor ennyi. Díszes kirakatú kiürült
bolt, egyszerű üzlet, melynek polcait belepi a por.
Megcsodáltak, belém léptek, hiányoltak, kérdőre
vontak, és én az empátiaszámlák hiányában nem
tudtam bebizonyítani soha, hogy teljesen legálisan
lehettem ostoba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése