Böröczki Mihály: Fecskemarasztaló

Az égboltra karcolt madár 

hosszút suhan, cikkanva száll, 

hogy kék legyen a láthatár, 

a messzi földről visszaszáll.  

Így repülik a nagy utat 

a villás fecskeszárnyúak, 

a fészek gazdára talál,

s kemény pöttyökben köt a sár.  

Az otthont friss toll tölti meg, 

és belül lélegző meleg, 

piciny idő csak, s kéket áld 

a tollas, óvatos család.  

Hát féltsük őket, kellenek, 

mint védelmező hadsereg, 

vigyázzuk vályog-fészküket, 

s az Isten óvja röptüket.