2024. május 24., péntek

Áprily Lajos: Természet









Csudáltalak ezer szemmel, 
ezerszemű szerelemmel. 
Édesanyám kék szemével 
ezelőtt jó ötven évvel. 
Hogy az arcod jobban lássam, 
táltos-fiam lett a társam, 
s nézlek most egy kicsi lánnyal, 
szomjas szemű unokámmal. 
Jártam benned – gyalogszerrel – 
sok diákkal, vagy ezerrel, 
látomásom frissítették, 
fiatalra derítették. 
Szépségedből örök lázban 
ezer szemmel lakomáztam. 
De te mind az ezer szemnek 
megmaradtál rejtelemnek. 
Titkok között barangoltam 
s én is csak egy titkod voltam. 
Oldásodra már megértem. 
Hol a halál? Jöhet értem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése