2015. március 29., vasárnap

Bódás János: Végtelenség




 Az Isten belefér egy röpke percbe, –
és mégis végtelen időt betölt.
Őt hordozza a testek csöppnyi sejtje, –
mégis szavára mozdul ég s a föld.

Az Isten az, ki könnyű csendes álmot,
s csillagokat ostromló vágyat ad, –
s míg roppant változásokat igazgat,
megolvasgatja a hajszálakat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése