(Mt 27,51)
Foggal-körömmel védték a kárpitot,
a törvényből megszőtt, pókháló fonalat,
évezredek vörös posztójából szabott
rájuk tapadó, poros paragrafusokat.
Ujjuk hegyén tinta, mert nyomtatásba adták,
rendeletbe rejtve, hogy „bevégeztetett”,
s kifordult köpenyük ónszürke zsebéből
hirdettek Fölötte hazug ítéletet.
Valahol mégis útra kél a Szó
kallódó szélben, mint csillag világit:
‹Feltámadt› – s bár nincs rá magyarázat,
vérző sikollyal meghasadt a kárpit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése