Ma lelkemet libegni bontom,
Mint zászlót zúgat szűzi szél,
Kitűzve büszke bástyaponton,
Magasra leng a horizonton,
És leng s ragyog, és leng s zenél.
Ragyog és leng, mint drága kelme,
Melyet ha duzzaszt tiszta lég,
Úgy csattog, minha énekelne,
S mint nagy selyemszárny, égbe kelne,
S kék keblére zárna az ég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése