Ha az ég még bíbor szőttesét szaggattad szét,
ki varrja össze majd?
Te Uram.
Ha ott, hol csak mint csontok, a mocsokban tolongtok,
ki emel onnan fel?
Te, Uram.
Ha feltépi sebed, mint szigony a jeget a nélküled-rémület -
Ki kötöz be majd?
Te: Uram.
Ha a közöny, mint vízözön zubog át kő kövön, s úgy mos el.
Ki szeret még?
Te, Uram.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése