2024. február 13., kedd

József Attila: A fán a levelek...












A fán a levelek 
lassan lengenek. 
Már mind görbe, sárga   
   s konnyadt, puha. 

Egy hallgatag madár 
köztük föl-le jár, 
mintha kalitkája
   volna a fa. 

Igy csinál lelkem is. 
Jár-kel bennem is, 
ágról-ágra lépked   
   egy némaság. 

Szállhatnék - nem merek. 
Meghajlik, remeg 
a gally, vár és lépked   
   a némaság. 

1934. szept.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése