néha még koppan
lassan kimértem
belőlem is valami tiszta
valami új és valami annyira
ismerős mozdulat
ami közel tud vinni
a valósághoz és néha nehéz
elhinnem hogy mindennek
épp így kell lennie
épp ennyire bonyolultnak
már nem kéknek
csak valami halvány derengésnek
oszlopokkal és boltívvel
vállamtól válladig
feszült várakozásban a
tudathasadás peremén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése