2018. augusztus 11., szombat

Boda Magdolna: ( isten velünk )




jössz - ölelsz - mégy
jössz - ölelsz - mégy

örök éjbe lobbanó fény
mosolyogva bocsátlak el
'isten velünk';

mosolyogva bocsátlak el,
de félek, hogy holnap éjjel,
mint Psziché,
- pont úgy szívem, -

égő mécsessel kezemben
ágyadhoz settenkedem,
mert tudni akarom,
ki vagy. A titkot.
Ismerni akarom
arcod túlsó

homorú oldalát,
tudni, hogy honnan ered az
engem ölelő karodban
a mozdulás.
Félek,
ha kérdezni foglak
majd válaszolsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése