templomi csöndben,
a lehunyt szemek mögöttiben
megtörténik -
és ima az, ami
mögött látszik a mécs örökfénye
és hallszik egyetlen orgonahang,
nem innen, hanem onnan.
Ami ima, az
már az elejétől a végéig
megfordítva is ugyanaz marad,
ugyanannak szóló szó -
és ami ima, az
mégis váratlanul nyíllik ki
ég és föld határán,
akár egy szirmos ejtőernyő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése