támasztva bámul a lassítás nélkül
tovaszáguldó autó után
lent a fűzfák karéjában patak csörgedezik
kell egy kis frissülés a sok gyaloglás után
a jéghideg víz s az árnyék
foglyul ejti ott tartja egész délután
távolból kopár hegyek csábítják
de jó itt a csöndbe olvadó patakcsobogás
a füzek simogató rebbenése
kifosztott emlékektől távol
ez valami más
az unalmas békéltető tárgyalások
helyett rejtjelek
kövekkel kerített tűzrakóhely
összegyűjtött rőzse-ágbogok
egy leszúrt nyárs
mely a túlpartra mutat
nincs harag és béke sincs
csak csobogó víz és kővadon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése