Thököly Vajk: Adventi ima

Én is, más is vágyakozik 

Az adventi kegyelemre, 

Mégis a világgal futunk 

A nagy Istent elfeledve.  

Halandó-földi örömök 

Éltetik közömbösségünk, 

Fojtott magányba zárkózva 

Veszítjük el üdvösségünk.  

Ez lenne hát ma az advent 

Üzenete, ajándéka? 

Úgy gyengül, haldoklik hitünk, 

Ahogy csonkig ég a gyertya.  

Én is, más is vágyakozik 

Az adventi kegyelemre, 

Összekulcsolt kézzel állni 

A templomban könyörögve. 

Mennyivel jobb volna, hogyha 

Lelkünk ajtaját kitárnánk, 

Beengednénk a Szent Istent, 

És az életünk rábíznánk. 

Mert Ő kezet nyújt a bajban, 

Csak merni kell megragadni, 

Szeretettel, tiszta szívvel, 

Hinni, hinni, elfogadni.