Babiczky Tibor: Spártai töredék

Láttad a tengert, városokat, kikötőket, és a 

sorsunk ugyanaz. Vágyakozás hajt mindent, ami 

élet, a nem várt teljesülésbe, s kezdődik elölről –  

város, kikötő, tenger, mindegyik újra, amíg 

meg nem unod. Aztán már csak élni szeretnél, 

fényben, hűvös bort iszogatva, békében, egyedül.