Madár János: Egymáshoz szelídültünk

Ütődik arc az archoz, 

egymáshoz szelídültünk szépen. 

Homlokod fényes zuhatagában élek, 

enyém lett már tenyered egészen.  

Ujjaid rágörbültek sorsomra, 

reménnyel áldott és boldog vagyok. 

Szívemben magasra nőtt a Mátra, 

akár a mindenséget őriző csillagok.