Kiket szerettél. Köd fedi a holdat,
Kutyád öreg már, rekedten csaholgat.
Halott fekszik a hóban. Vére alvadt.
A szó csak szó, a hús csak hús, az álom
Köd és zavar. A puszta földre ülj le.
Dallamaid a vad szél hegedülje,
S te hallgass. Élj, mint pók a pókfonálon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése