csak Te, aki emberré lettél általam,
szárnyad önkézzel letörve próbálsz
repülni a tiltott zóna fölött, s nem veszed
észre, a győzelem adrenalin szelete
ajkadon méregbe mártott szivacs.
Te az utolsó cseppig véredig
védelmezed megszerzett függetlenséged,
s a magadból kiszakított Jó anyagából
megformálsz engem az n-edik hatványra
emelt tökéletesség talizmánjaként.
S bár a Te csodálatra méltó verziód
vagyok a templomi csend ostyájában,
nem tudod lenyelni a végeredményt
eltaszít magától arcodból faragott
arcom szennyezettsége.
Mindent egy lapra tettél fel,
nincs számodra B-terv, csak apológia
nincs új szárnyakat növesztő kapcsolatod,
csak a szabályokba gyömöszölt törvények
szörnyetege néz szembe veled.
Hiába mondod fel a leckét hibátlanul,
te nem lehetsz hozzám hasonló,
én nem lehetek antropomorf csoda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése