Gyűlölködéssel is lehet múlatni az életet,
lehet terveket szőni mások ellen.
De nem szebb, amikor simogat a kéz és
édes illat száll át a kerten?
S az, ha ölelkezünk, s marasztaljuk a pillanatot?
Igaz, ha körülnézünk, elfogadjuk: az ész halott,
Hitler győzött, s Sztálin odafent mulat,
túlélte őket a férges gondolat!
Fényes jövőt álmodtunk: ez lett, kinek többre,
kinek kevesebbre tellett.
Egy bizonyos: minden összedőlt, a nemesebb rész kihalt
belőlünk. Ha van is csoda még, mint mi ketten,
egymásba simuló meztelen testtel: kivétel az!
Mit maga alá temet az omló sziklapart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése