A nagylevelű lapu, a cézári gyom
alkonyat után újra megélénkül.
Emelgeti szárnyát a földről,
ahogy tollászkodó sasok repülés előtt.
Csupa zöld fény a világ,
csupa zöld irgalom minden nyáresti óra.
Szavakhoz érek hozzá, zöld nedvet eresztenek.
Elveszteni magam gyávátlanul ilyenkor tudnám:
planéták gyulladnak föl
és szerelemhez vetik az ágyat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése