Félelmetes a nevem, bár
nem azért adtad a szájat,
hogy harapjak,
vagy teli torokkal kiabáljak,
sem, hogy másokat megszóljak
és felrójam, hogy körülöttem
annyi a torzalak.
Adtad, hogy beszívjam
Lelked lehelletét,
és szent Neved ajkamra vegyem,
s vigyázzállásban rebegjem
kertekben, mezőkön és réteken
fölségedet, Istenem.
Gyakran néma ajakkal,
a piros és sárga szín
minden árnyalatában élek,
s mégis sok nyelven beszélek.
Amikor ráncosodom,
és ajkam már
bágyadtan tátog,
legyen számomra új virágágyam
a Te országod.
Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése