Reményik Sándor: Margaréta

A bükki rét, - a margarétás rét.   

Én nem kérdeztem: szeret-nem-szeret 

A margarétától soha. 

Nem kellett más, 

Csak fehér virágszirom-mosolya. 

Mely úgy lengett az alvó rét felett, 

Mint egy sóhajtás, mint egy lehelet. 

Én nem kérdeztem: szeret, nem szeret 

A margarétától soha.