Weöres Sándor: Dsida Jenő emlékének

Oly szomorú, ha nemes fát tép ki a szél gyökerestől.   

Fájdalmas, ha a mű csonka lesz, abbamarad. 

Csonkán is rege-kincs a Tiéd – – de kivánhat a lélek   

porba-lökött hontól üdvöt a tiszta dalért? 

Hogyha ez őr-népben van erő még, óvni a kincset,   

Téged, Széphangú! nem feled el sohasem.