Istenes versek
Fergeteg hava (január)
Uram, a csended hallgatom,
messzeség nem vonz, se vagyon,
elég, ha átölel az est,
s emlékszirmokat falra fest.
Jégbontó hava (február)
Ott érzem csak, ahol a csend pihen,
s a fehér alázat Istenig ér,
hogy valami nagy, óriás végtelen,
örök őserő megtart s elkísér.
Kikelet hava (március)
Halálból újjá lenni, véled,
képtelenség, föld vagy, égbeli,
utolsó szó jogán az élet
mégis felzúg.
Kezded érteni?
Szelek hava (április)
Bocsásd meg a vétkeinket,
de add vissza a források fényét,
csikorgó fogak békéjét
s a szó igazát, Uram.
Ígéret hava (május)
Akkor megszólal idők mélyéből
finoman, lágyan egy hang, profán,
s szíved rejtekéből zubog fel a vágy,
hazaérsz Istenhez napod alkonyán.
Napisten hava (június)
Színeket küld a szivárványba,
kibontja, nézd, a láthatárt,
az esti harang hívó szavában
az utat Hozzá te kell megtaláld.
Áldás hava (július)
Miért nem hiszed el végre,
hogy ez a komor gát-erőd
csupán egy csalóka felhő
az égi valóság előtt?
Újkenyér hava (augusztus)
Mindenben ott vagy Te: egy gondolat,
finom sejtésben pókszál-lebegés,
az alkonyati lila búcsúzás
lélekbő csendjében sarjadó vetés.
Földanya hava (szeptember)
Te vagy a kezdet, Te vagy a vég is,
árnyak éjjelén Te vagy a fény,
káosz közepén leszel a rend is,
az út végére talán esély.
Magvető hava (október)
Darabokra hull a cél előtt
sok okos gondolat és szándék,
tollam leteszem, ölembe kezem,
s elgondolom, mire is várnék,
ha csendem Istenig elér?
Enyészet hava (november)
Majd lobban a láng az asztalon,
s álmot vigyázón
motoszkál fényben a remény,
hogy helyreáll az idő rendje
karácsony éjjelén.
Álom hava (december)
És indulni kéne oda vissza,
ahol a gyöngyforrás még tiszta,
ahol a hó még hófehér,
és bölcsőben kihajt a remény.
Forrás: Poet.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése