amely lelket mérgez, testet ostoroz,
kissé több öröm és bánatból kevés,
üres szavak helyett valós érvelés.
Félelmet feloldón, jönne nyugalom,
ahol terror tombol, távol s nyugaton,
és igaz tett kéne, mert a hamis bűnös,
ártó, és bomlasztó bűzzel árad: bűnöz,
és homályt-oszlatón egy kis igazfény,
ébredne az elme, tisztulna a tér.
Az idő dübörög. Kint esik a hó.
A vészkijárat még, talán, látható…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése