a sárgát, pirosat, kéket
és az ég alatt nyilalló
fekete-fehér fecskéket.
Majd egy gyermeket csodálok,
őbenne Kaint és Ábelt,
a világot is csodálom,
ezt a zűrzavaros Bábelt.
És még sok mindent csodálok:
születést, életet, halált,
gyűlöletet, meg nem értést,
mi sokszor úgy szíven talált.
De legjobban azt csodálom,
fel nem foghatom, nem értem,
hogy az Úr drága kegyelme
Krisztusban lehajolt értem!
Emberré lett az emberért,
keresztre ment, és megváltott.
Az üdvözítő Kegyelem,
legyen hát örökre áldott!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése