„ A ti szemetek boldog, mert lát és a ti fületek boldog, mert hall” (Máté 13,16)
Boldogság, méghozzá szemünk és fülünk boldogsága? No, ezt aztán végképp nem értem! Hogyan lesz boldog a szemem, vagy a fülem? Mi akar ez lenni?! Jób egy alkalommal ezt mondja: „Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre.” (Jób 31,1) Szerintem értjük mind, hogy mire is gondolt ekkor, nem kell magyarázni. És azt is tudjuk, hogy milyen, mikor látod, hogy valakinek a füle, mint egy lokátor van beállítva és beélesítve a nem rá tartozó beszéd meghallására.
Azt hisszük olykor, hogy ha majd „olyat” látunk, meg „olyat” hallunk, akkor az milyen jó lesz… Nem, nem a kamaszokról, az élet izgalmas dolgait kipróbálni kezdő, vagy határaikat feszegető ifjakról van szó csupán, hanem mindnyájunkról. Minden kor bármely emberéről, igen rólad is. És nem valami álszentséget, vagy prűdséget hiányolok gyorsan, ne is azt keress. És nem is kell ítélkezni sem senki felett nagy hirtelen! Figyelj csak, hogy Jézus mit mond: A példázatokat hallgató tanítványok kérdik őt a példázat értelméről, és Jézus nekik mondja, hogy boldog a szemük és fülük, mert érthetik, láthatják Isten országa eljöttét Krisztusban. Mert megérthetik azt, amit Jézus mond a mennyek országáról nekik. Örömük, boldogságuk nem a vallás, a kellemesen vallásos érzület, netán valami magukról szóló önelégültség. Hanem sokkal inkább az a csoda, hogy részesei a mennyek országa titkainak. Isten ránk vonatkozó csodálatos tervének, sőt akaratának. Annak a végtelen szeretetnek, mellyel értünk adta Isten Krisztust.
Látni és hallani azt, ami mellett az ember oly könnyen elrohan, mert sietni kell, mert sok a teher, mert… Mert nem lát és nem hall. Mert tele van panasszal, vagy éppen saját magával, vagy mással.
Látni és hallani az isteni történést, a csodát. Vagy csak egyszerűen a szépet és jót! Az építőt, a hasznosat, az előre vivőt, a nemest, becsest.
Jó lenne most valami nagyon igazat imádkozni… Talán, ahogy Ady mondta el ezt:
„És megvakultak hiú szemeim, meghalt ifjúságom, de őt a fényest, nagyszerűt: mindörökre látom!”
Forrás: Mai Ige és Gondolat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése