szántóföld szélén, egy sövényen.
A nagy nádas melle barna már,
szürke az ég. Esik. Őszre jár.
" Lassan a darvak is elszállnak”-
mondja az egyik a társának.
Hosszú csend… A másik visszaszól:
„ Biz ők is elszállnak”- válaszol.
Áznak. Nem törik meg a csendet.
Tó színén az eső dalt penget.
Csőrével az egyik hátranyúl,
a másik hunyorgat szótlanul.
Szárnyuk közé nyakuk behúzva.
Esik. Csend… A mező be’ puszta!
A fekete föld elszenderül.
Édes szagot küld egy messze csűr.
Két ázott, vén varjú sötéten
töpreng, bóbiskol a sövényen.
„ Hát…” – egyik így szólal meg végül,
másik felriad, menni készül.
„ Jól eldiskuráltunk! Szeretném,
ha holnap is lenne szerencsém.”
Képes Géza fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése