amit az Isten lenni adott.
Hogy széles mezőkön száz sugár sürög,
s én látom a színt, a fényt, a napot.
Hallom a hangot, mit százezer madaracska
csicsereg boldogan, csókra csalogatva.
Érzem a barna föld részegítő illatát,
s az idegeimen az élet csap át.
Karomat kitárom, féktelenül fütyülök,
vidáman vallom: íme vagyok!
Mért búslakodnám? Annak örülök
amit az Isten lenni adott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése