Félelem a betegségtől, magánytól, haláltól,
járványtól, a végső magamra maradástól.
Most mindez eltörpül, más megvilágításba
kerül a háború rémségétől, amelynek
fenyegető közelsége megbénítja
a lelket, megmérgezi mindennapjainkat.
Míg imádkozom a békéért, és mécsest égetek,
felrémlik előttem fiatal apám, s anyám alakja,
akik több, mint hetven évvel ezelőtt pont úgy
menekültek a közelgő orosz csapatok elől, mint
most menekülni kényszerülnek újra százezrek.
Ments meg minket, Istenem a háború rettenetétől,
zuhanó bombák, becsapódó rakéták fenyegetésétől!
Éjszakánként, álmomban égő házakat látok, és
összeomló életeket, nappalainkra a háború réme
immár árnyékot vetett. Istenem, ments meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése