A nap gondolata

Valaki bölcsen megfigyelte az emberi életnek hét korszaka van. Az elsőben a gyermek látja a földet. A másodikban meg akarja szerezni. A harmadikban szorgosan dolgozik, hogy megszerezze. A negyedikben úgy dönt, hogy a felével is megelégszik. Az ötödikben belátja, hogy a felénél kevesebbel is beérné. A hatodikban megelégszik azzal, hogy le van foglalva a sírhelye. A hetedikben megkapja!

Pilinszky János: A szerelem sivataga

Egy híd, egy forró betonút, 

üríti zsebeit a nappal, 

rendre kirakja mindenét. 

Magad vagy a kataton alkonyatban. 

Mint gyűrött gödör feneke a táj; 

izzó hegek a káprázó homályban. 

Alkonyodik. Dermeszt a ragyogás, 

vakít a nap. Sosem felejtem, nyár van. 

Nyár van és villámló meleg. 

Állnak, s tudom, szárnyuk se rebben, 

a szárnyasok, mint égő kerubok 

a bedeszkázott, szálkás ketrecekben. 

Emlékszel még? Először volt a szél; 

aztán a föld; aztán a ketrec. 

Tűz és ganaj. És néhanap

pár szárnycsapás, pár üres reflex. 

És szomjuság. Én akkor inni kértem. 

Hallom ma is a lázas kortyokat, 

és tehetetlen tűröm, mint a kő, 

és kioltom a káprázatokat. 

Esztendők múlnak, évek, s a remény 

mint szalma közt kidöntött pléhedény.

Bob Gass : Fejezd ki a törődésedet!

„ Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett.” (Zsidók 4:15)  

     Bár Észak-Amerika őslakosainak nem volt írott ábécéjük, mielőtt megismerkedtek az európaiakkal, nyelvük egyáltalán nem volt primitív. Számos őslakos nyelv szókincse akkora volt, mint a francia és angol hódítóké, és szavaik gyakran sokkal kifejezőbbek voltak.   

     Az egyik nyelv például gyönyörűen adja vissza a „barát” fogalmát: „aki a hátán viseli a bánatomat”. Milyen nagyszerű meghatározás! Amikor valaki vigasztalásért fordul hozzád, vagy azt mondja, csak tanácsot kér, gyakran nem akar mást, csupán a jelenlétedet, figyelmes füledet és együttérzésedet. Ha erre a válaszod valamilyen közhelyesnek tűnő „gyors megoldás”, az illető azt a következtetést vonja le, hogy nincs időd rá.  

     Az egyik legszebb dolog, amit Jézusról mond a Biblia, hogy képes átérezni gyengeségeinket. Előfordul, hogy valaki csupán annyit vár tőled, hogy tudtára add, megérted, amit átél, és számít neked. Így segíthetsz:  

1.  Hallgasd meg nyitott szívvel ahelyett, hogy megmagyarázni vagy elbagatellizálni próbálnád a problémáját!  

2.  Ha sír, sírj vele te is! Ha hallgat, maradj csendben te is!  

3.  Add tudtára, hogy elérhető vagy, kész vagy a segítségnyújtásra, és mindig lesz időd rá.  

4.  Emlékeztesd arra, hogy az emberi segítségnek van határa, de Isten számára nincs lehetetlen.  

5  Ha engedi, imádkozz érte és vele!     

     Ezzel segítesz levenni a terhet a válláról és Isten vállára tenni.

Forrás: www.maiige.hu

Pierre Emmanuel: Az imádság

(La priére)  

Uram taníts minket 

Szólni hozzád 

Tüzesen lobbanó nyelvvel 

Éjszakák ellen  

Uram taníts minket 

Hogy hordozni tudjuk csönded 

Mikor az árny nő 

S alábbszáll a láng  

Uram taníts minket 

Hogy porunkból 

Hogyan éleszt fuvalmad 

Új keletet  

Uram taníts minket 

Fölperzselnünk várakozást 

Midőn belőle 

Új hajnal köszönt ránk   

Uram taníts minket 

Figyelnünk rád 

Ki ajkunkra érkezel mikor 

Imádkozunk  

Uram taníts minket 

Úgy szólítani Atyánk 

Hogy az ima 

Kenyérízű legyen  

Hogy az ima 

Lehessen hajlékunkká  

Reisinger János fordítása

Mary Oliver: A jégmadár

A jégmadár feltör a sötét habok közül, 

mint valami kék virág, a csőrében egy 

ezüst levéllel. Szerintem ez 

a legszebb világ — feltéve, hogy belefér 

egy kis halál, mégis van-e olyan nap az életed során, 

amelyben ne lenne egy csobbanásnyi boldogság? 

Több hal van, mint ahány levél 

ezer fán, és a jégmadár különben sem azért 

született, hogy ezen gondolkozzon, vagy bármi máson. 

Amikor a hullám bezárul kéklő feje fölött, a víz 

víz marad — az éhségről szóló történet 

az egyetlen, amelyet valaha hallott és elhitt. 

Nem mondom, hogy igaza van. Mint ahogy 

azt sem, hogy nincs. Áhítatosan lenyeli az ezüst levelet 

azzal a vöröslő, törött folyóval, majd egy éles, könnyed sikollyal,

amelyet akkor sem lennék képes kiverni figyelmes testemből, 

ha az életem múlna rajta, újra a fénylő tenger 

felé veti magát, hogy megismételje, és újra megcsinálja 

(ahogy én vágyok csinálni valamit, bármit) tökéletesen. 

Tóth Bálint fordítása

Tina Turner

The Best 

Rabindranath Tagore: Az én dalom

Az én dalom lesz a szellő muzsikája, amely körülfon téged, gyermekem, mint a százkarú szerető szerelem.  

Az én dalom, mint áldó csók, érint majd homlokon.  

Magányodban melléd surran, és belesuttog a füledbe, melletted lesz 

a tömegben, és szelíd tartózkodással övez.  

Az én dalom lesz a szárny, ha álmodsz, álmaidban ezen a szárnyon száll közelebb a szíved az ismeretlenhez.  

Ott ragyog feletted, mint hűséges csillagod, ha életutadon az éj sötétje borong.  

Az én dalom ül szembogaradon, és ráirányítja a tekintetedet a dolgok mélyére.  

És ha a halál csendje elnyeli hangom, az én dalom – a te élő szívedben – tovább dalol. 

Kopácsy Margit fordítása

Idézetek

" Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni."      

Niccolo Machiavelli  

" Keskeny és csúszós volt az ösvény. Az egyik lábam kicsúszott alólam, és letaszította a másikat az útról. De talpra álltam és azt mondtam magamnak: csak megcsúsztam - nem estem el..."  

Abraham Lincoln

Gyurkovics Tibor: Szoba

Ott áll a nő és ott a férfi, 

árnyékuk nagy kabátja ring, 

szemükből havak csöndje néz ki 

és testükön tapad az ing. 

Elváltozik a csók, a sóhaj 

egy éven át, két éjen át, 

nézi kegyetlen irgalommal 

a csontok régi halmazát 

a férfi, nézi szép szerelmét, 

a fogakat, a gyöngyöket, 

a térdeket, melyekből nemrég 

olyan kemény kéj vétetett. 

A testek súlya végtelen nagy 

egy éjen át, két éven át, 

az is szerethet, aki elhagy 

és az is, aki elbocsát.

Bob Gass: Szavaink súlya

„ Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.” 

                                       (Példabeszédek 18:4)    

     Amikor Salamon mély vízről beszél, akkor a kút legalján lévő vízre utal, mely a legtisztább és leghidegebb. Ha tudni akarod, milyen a vize egy kútnak, meríts az aljáról! Ha azt szeretnéd tudni, mi van egy ember szívében, hallgasd meg a szavait!  

     Egy idős, vidéki gazdálkodó így fogalmazott: „ Ami a kútban van, mindig az jelenik meg a vödörben!” A bölcsesség és az érettség egyik legbiztosabb jele az a képesség, hogy a megfelelő szavakat a megfelelő módon, a megfelelő időben és a megfelelő embernek mondjuk – vagy egyáltalán meg sem szólalunk. Valóban, a bölcs ember egyre kevesebbet beszél, mégis egyre többet mond.  

     Az Egyesült Királyságban, amikor valakit letartóztatnak, a kihallgatás előtt fel kell olvasni neki a kötelező tájékoztatást a hallgatás jogáról: „ Joga van hallgatni. Semmit nem kell mondania. Bármit mond, bizonyítékként szolgálhat.” Ha tehát szavaidat nem valaki épülésére, hanem rombolására akarod használni, a hallgatás jogát naponta gyakorolnod kell!  

     Néha azok a legbölcsebb szavak, amelyeket soha nem mondtunk ki. James Merritt szerint: „ Bölcs ember az, aki kétszer gondolkodik, mielőtt nem mond semmit.” Salamon is nyomatékosítja: „ A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű.  

     Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.” (Példabeszédek 17:27–28). Tehát jobb, ha csendben maradsz, és hagyod, hogy az emberek bolondnak tartsanak, mint ha megszólalsz, és bizonyítékot szolgáltatsz feltevésükhöz.

Forrás: www.maiige.hu

Füle Lajos: Napraforgók

Bárcsak az ember mindig így figyelne!  

A napraforgók gyönyörű figyelme  

mindig lenyűgöz. Vágyakozva érte  

Kitartom én is lelkemet a fényre.

Kratész: Az öregség ( i.e. 365 - 285 )

Mint óriás csapást, a vénséget szidod, 

pedig ki azt nem éri meg, korán hal el; 

vágyunk a hosszú lét, s ha aggságunk elér, 

bosszankodunk, ilyen hálátlanok vagyunk.

Weöres Sándor forditása

B. Radó Lili: Esti dal

Oly jó ilyenkor este már, 

mikor az izzó nap leszáll 

s a csillag csillog csak nekem. 

Elgondolom az életem.     

Ami elmúlt és ami lesz még, 

mit rég megúntam s amit szeretnék, 

messziről nézem és nyugodtan, 

ami után egykor futottam.     

Mire az izzó arc lehűl, 

a szív is békés lesz belül. 

Öröm, kétség oly messzi cseng 

és jól esik az esti csend.     

Jó így még egyszer szemlehúnyva 

mindent végiggondolni újra, 

a lélek könnyű, mint a pára 

s csend van. Elalszunk nemsokára.

Juhász Ferenc: Gyűrődés-éjszaka

Most már elmondom ami fáj, 

mert elmondani azt muszáj, 

mert el kell azt már mondanom, 

mert most már el is mondhatom, 

nem lehet nem mondani, 

mert most már ki kell mondani: 

üvölteni, sikoltani, 

jajgatni és ordítani!

Képes Géza: Félálomban

Rigófüttyökre ébredek, 

mosolygok. 

Álmomban iskolásgyerek 

voltam, együgyű, boldog, 

ki rongylabdát köt, pandur-rablót játszik 

s a szilvafák 

sötétkék ágai alatt 

rikolt egy óriásit.     

A mosoly  

még lelkemen remeg: 

fűszálakon fénylő harmat –  

Drága fűszál, nem merek 

hozzád érni, hiszen 

abban a pillanatban 

leverem 

fejed díszét, a gyönge harmatot.     

Csak nézlek. 

Gyönyörködöm 

és hallgatok.