de még most is
izgalommal várjuk
tudjuk, hogy megjön, mint őszi
vetésre a téli hó, s
fáradt szemünkre álmunk
zakatol agyunkban a vágyvonat,
hisz’ újra, meg újra
haza kell találjunk,
és csillogó szemekkel, a mennyből
eljött Angyalainkkal
a fenyőnk előtt álljunk
Várni tudtunk rájuk, a lelkünk mélységből
jövő, szépet érdemlő türelmével
csak suttogjuk, ha megjöttek az ÁMENT
Percek, órák, napok, hetek, az esztendővel
múlnak, de ajándék ez a pillanat,
mert mienk, mit elhozott az ADVENT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése