2024. december 12., csütörtök

Szilágyi Domokos: Szerelmes vers a szabadsághoz

1. 
(INVOKÁCIÓ)  

Kedvesem 
úgy kínlódom a szavakkal 
úgy kínlódom hogy 
kimondjalak kimondjalak hogy közelebb kerülj hozzám 
mert nélküled vak vagyok és néma és süket 
nélküled lélegzeni sem tudok 
nélküled olyan az élet 
mint a szerelem nélküli csók 
annyira elképzelhetetlen 
mint a mozgás nélküli anyag 
kedvesem 
segíts hogy kimondjalak  

Kedvesem 
úgy kínlódom a szavakkal 
úgy kínlódom hogy kimondjalak 
kimondjalak mert ezzel is közelebb kerülsz hozzám 
hozzám láncolnak a szavak is 
mert a te neved az értelem 
általad ébred magára a tudatos anyag
általad ébred magára az Osztály 
mert minden tettének célja s oka 
te vagy 
kedvesem 
segíts hogy kimondjalak  

2.  

Kedvesem 
én annyit kerestelek 
annyit kerestelek 
hogy már majdnem elfeledtem emberül élni 
annyit kerestelek 
hogy lelkemre bütykösödött a bánat
annyit kerestelek 
hogy kezdtem elveszíteni a hitet önmagamban 
lépteid nyomát
kutattam kiégett szemmel 
borzongó fasorokban 
felhők csücskében 
künn a harctereken 
és benn a gázkamrákban 
a te neved véstem az akasztófák gerendáiba is 
mert tudtam hogy újjászülsz 
hogy megtalálsz 
mert megtalállak  

Kedvesem 
annyit kerestelek 
hogy már majdnem elfeledtem örülni 
mint a mindig-éhes gyermek 
annyit kerestelek 
hogy megköszönjem neked 
a legszebb legtisztább szerelmet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése