2026. május 13., szerda

Somlyó Zoltán: A remény

Úgy bánik vélem az idő, 
mint anya kényes gyermekével: 
ágyamra ül, ha este van 
és biztat isten szent nevével.   

Boldog reményeket ígér 
holnapra és holnaputánra... 
Kihuny a mának mécsese 
s holnap már - futhatok utána...   

Néha már reggel kezdi el: 
hideg pénzt s forró nőt ígérget; 
kicsal a párnáim közül 
a szélhámos, kegyetlen élet...   

S ha este ajkam harapom 
s a könnytül nem tudok aludni: 
oly jóságosan néz reám, 
hogy nem tudok rá haragudni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése