Hallgat az erdő, hallgat a rét,
hivja a csend a fülemülét.
Egy kis levéllel elfut a szél
és nyomában béka beszél.
A tanya alján róka les át;
tyúkpecsenyére feni fogát.
Vén csőszember sző szép álmokat,
kutyája faárnyékot ugat.
Szürke az ég még s a föld haján
csillog a hajnalharmatár
s benne az égi cifraleány
alszik az Isten vánkosán.
Keleti tájról fény tör bele
a fázós, fekete semmibe.
Félős parasztok hajnala int
sárodujából mind kitekint...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése