2018. április 4., szerda

Szabolcsi Erzsébet: Tavasz



Dalos ébresztő:
álmot űző hajnali
madárcsicsergés.




Derengő lélek,
ébredező virágok...
s csak esik, csak fúj...




Menekült a nap...
sötét gondjaival jött
holdtalan éjjel...




Szitáló harmat,
hűs cseppek, s az álmaim
szertelibbennek.




Kószáló álmok
tavaszi friss égbolton
felhővé válnak...




Síró barackfa
fázik, reszket a szélben,
vár szebb tavaszra...




Pillangó alszik.
Virágszirom lehullott.
Sóhajt fúj a szél...




Loholás közben
látom: krókusz mosolyog 
a szomszéd kertből...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése