2024. november 12., kedd

A. Túri Zsuzsa: (utána a csend)











Az ajtók bezáródnak. 
Tudomásul vesszük. 
Sosem tudjuk meg, 
mi van mögöttük, mi lett volna, 
ha sikerül kinyitni őket.  

Az ablakok is bezárulnak. 
Elfogadjuk. 
Látjuk rajtuk keresztül 
az elérhetetlent. 
Emelt fővel megyünk tovább, 
a kivilágított folyosón.  

Átlátjuk. Legalábbis azt hisszük. 
Egyre kevesebb az ajtó, meg az ablak is. 
Megértjük. Folyton csak 
belenyugszunk valamibe, 
miközben egyre távolabb kerül, 
ami már majdnem a miénk lett.  

Aztán már csak a pillák függönye.  

Vérpiros bársony. 
Összezárt képzetek. 
Elképzelt világok illata. 
Életlen gondolatok felszívódása. 
Csigaházak keresztmetszete, 
kagylók tompa zúgása.  

Utána a csend.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése