2024. november 13., szerda

Romhányi József: A téma










Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán, 
csőrében jó nagy sajt, fogyasztásra várván. 
Arra kószált búsan a ravaszdi róka, 
Ki nem jutott sajthoz fagyosszentek óta. 
Hogy a fára nézett, elszállt komor kedve, 
felujjongva tört fel mohó gyomornedve. 
És szólt álnok bájjal: – Tollad ó be ékes, 
hogy madárkirály légy, régen esedékes! 
És a neved, „Holló”, oly olvadó-omló. 
Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló. 
A dicséret szép szó, ámde a bírálat 
már olyasvalami, mit ki nem bír állat. 
Így hát a holló, hogy meggyőzze a dőrét, 
vad rikácsolással tátotta ki csőrét. 
A sajtja lehullott, erre várt a róka, 
ezúttal elnyerte tetszését a nóta.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése