hogy már nem utazol sehova
amit nem láttál
azt már örökre nem láttad
mikor rádöbbensz
hogy már nem veszel
van elég cipőd ruhád
kabátod pizsamád
nem kívánt és nem várt esetekre is
amikor rádöbbensz
hogy amit nem magyaráztál el
már nem érti senki meg
verseidbe temetted a lényeged
csak adni akarsz
nem érdekelnek
az érzelmi csereüzletek
amit nem tettél meg
már soha nem teszed
leülepedett az életed
mint fecsegések alján a csend
– megállok a mondat közepén – igen
ilyen volt ez az év
csupa rádöbbenés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése