Kakuk Tamás: A fügefa árnyéka

ha vágtál át délidőbe 

szédült városokon 

a szikes tavak felé 

hol zárt kapukkal 

álltak a templomok 

az utcák padjait 

üresre égette a nap 

a forróság kísért 

a nyár járvány sújtotta 

kihalt ösvényein 

hogy egyszer elérj

a fügefa árnyékába

fölemelni tekinteted