saját résein át
szivárog el az idő
sebek eleven emléke
a rémülten izzó nyár
megszépül aminek vége
szomjúság gyötör
kiüt a só számon szívemen
a nap minden sugara tőr
ülök egy kopott öreg padon
kéklő cigarettafüst mesél
hallgatom
bokrok közt botorkál az est
szemedbe fúlt a lány (aki…)
többé ne keresd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése