nagyanyámat úgy szerették
a rokonok
hogy utolsó éveiben ápolni akarták
minden vagyonáért persze
úgy szerették
összepakolták gúnyáit
a sok fekete ruhát
a sok fekete kendőt
a sok fekete harisnyát
és a rózsafüzért
kabátot sapkát csizmát
többé már nem húzott
csak papucsot
olyan lett mint a szobanövény
ablaknál ülő fanatikus fényevő
belehalt hogy elvitték a házból
bőröndje volt a koporsó
benne fái kutyája macskái és a
nyolcvanhat év minden évszakja
onnantól csak ült egy szobában
amit neki rendeztek be
nem beszélt
nem mosolygott
nem énekelt
nem evett
esténként elmondott egy imát
több oxigént kért vagy ciánt
a szeretet csontig kiszárította
kis csomag lett
könnyen vette vállára a halál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése