Se háborúk, cunamik, vulkánok!
Szinte minden úszott a fényárban,
S Maga az Isten volt ott velünk!
És az egész édeni kertnek tűnt,
Hol nevető párocskák sétáltak!
Szerető tekintet melengette őket,
S vonzotta a távol tisztasága!
Nem ismerték ott a fáradtságot,
Nem meredt ott még egy kerítés se!
Dalt csobogott hegyek vízesése!
S Földnek hívták ezt a szép világot.
Trombitás Endre fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése